Megrendezésre került a Éghajlatváltozási Platform létrehozása Baranya megyében c. projekt I. konferenciája, melynek célja a résztvevők érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos problémakörre, igényfelmérés, ötletgyűjtés a stratégia kidolgozást megelőzően. A rendezvény azzal a céllal jött létre, hogy a Klímabarát Települések Szövetsége, a megye területén található városi jogállású települések önkormányzatai, egyeteme, a megye területét érintő fejlesztési tanácsok munkaszervezetei, a megyében bejegyzett, környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetek, a (meghatározó) vállalkozások egy közös fórum keretében találkozzanak és a klímaváltozás,ill. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás témájában véleményüket kifejtsék.

A konferenciát Nagy Csaba, Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke nyitotta meg köszöntőjével. Kifejtette, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat a környezet- és természetvédelem területén több ponton is kapcsolódik az éghajlatváltozás problémájához. Jelen szemléletformálást és stratégiakészítést előtérbe helyező projekt mellett, számos gyakorlati szempontokat érvényesítő nemzetközi projektben vesz rész mint konzorciumi tag. Kiemelte a „Duna gyöngyei” fejlesztést, ahol a középpontban a fenntartható közlekedési eszközök fejlesztése áll, a TANIA elnevezésű projekt a nanotechnológiát előtérbe helyező kármentesítést célozza meg, a Pannon EGTC részeként  a fenntartható örökségvédelemben vesz részt.

Az első előadást Szabó Rebeka, a Baranya Megyei Éghajlatváltozási Platform titkára – klímareferense – tartotta meg, aki bemutatta a Éghajlatváltozási Platform létrehozása Baranya megyében c. projekt céljait, azok elérését szolgáló eszközöket és a projekt hatásait. A projekt fő tevékenységei a Baranya megyei klímastratégia elkészítése és a hozzá szorosan kapcsolódó szemléletformálás, valamint a Baranya Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása, egyrészt mint szakmai együttműködés, másrészt mint tudásmegosztást szolgáló felület. A rendezvények – köztük a konferenciák, workshopok és szemléletformáló akciók – megszervezésére 2018. februárjáig sor kerül, a klímastratégia egyeztetési változatának elkészülése várhatóan még idén novemberben megvalósul. A projekt akkor valósul meg, ha a klímastratégiát a Klímabarát Települések Szövetségének jóváhagyását követően a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja, mely várhatóan 2018. áprilisáig történik meg.

A Baranya megye éghajlata a klímastratégia tükrében c. előadást bemutató Prof. Fodor István, az MTA Pécsi Területi Bizottságának tudományos titkára sajnálatos módon nem tudott részt venni a konferencián egyéb, halaszthatatlan teendői miatt, így a tervezett előadások korábban kerültek megtartásra.

A második előadást Dr. Erdős Katalin, a projekt fenntarthatósági szakembere tartotta, aki bemutatta a konferencián résztvevők számára a Klímabarát Települések Szövetsége megbízásából a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ gondozásában kidolgozott módszertani útmutató tartalmi elemeit, és követelményeit. A szakember kifejtette, hogy a dokumentum elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a helyzetelemzésre, mivel alapjaiban határozza meg a stratégiai kapcsolódási pontokat, valamint a meghatározandó jövőképet és célrendszert. A helyzetelemzés során ki kell térni a mitigációra, adaptációra és a szemléletformálásra is, melyekhez az elkészített útmutató és segédletei nyújtanak iránymutatást. A stratégia utolsó lépéseként a végrehajtási keretrendszer kialakítása szükséges, mely a meghatározott célok elérésének módját és finanszírozási lehetőségeit rögzíti.

Dobozi Eszter, a Klímabarát Települések Szövetségének munkatársa felkérésünket elfogadva megtartotta előadását az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárának hátteréről és jelentőségéről. Az előadásban bemutatásra kerültek a globális és hazai klíma alakulásának tendenciái, az üvegházhatású gázok jelentősége, hatásai és fő forrásai. A KBTSZ munkatársa kitért a megyei klímastratégiák kidolgozása során készítendő ÜHG-leltár adatigényére és annak kiszámítására, a kapott eredmények elemzésére. Az előadás végén az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését eredményező tevékenységek bemutatására került sor, mely részben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás lehetőségeit is magában foglalta.

Az előadásokat követően a résztvevők a konferencia szakmai színvonalát emelve kifejtették véleményüket és elmondták észrevételeiket. A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők elmondták, hogy az ipari tevékenység jól szabályozott, melynek további szigorításával ellehetetlenítenék az ipari vállalkozások működését. Az ipar mellett jelentős mértékben hozzájárul az egyre fokozódó gépjárműhasználat a klímaváltozást kiváltó tényezők növelésében, így a városi közlekedést szakmai szempontok érvényesítésével kéne átalakítani oly módon, hogy ezen ágazatból származó károsanyag-kibocsátás csökkenjen. A vizek helyben tartása kapcsán fontos, hogy megfelelő legyen az előrejelzés pontossága, a dombvidéki területeken rendelkezésre álljanak a zápor- és árvíztározók, melyek segítségével az ökológiai vízpótlás mellett a villámárvizek hatásai is csökkenthetők, mely veszélyek fokozottan jelentkeznek megyénkben a domborzati adottságok miatt. A városi belterületeken támogatni kellene a lehulló csapadék ingatlanon belüli hasznosítását. A klímaváltozás a megyében az erdők állapotán is tetten érhető,ez leginkább a cseres-tölgyesek pusztulásában és a bükk visszaszorulásában mutatkozik meg. Fontos a folyamatos erdőborítás és a természetes élőhelyek fenntartása. A Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében eljáró munkatárs felszólalásában elmondta, hogy a kamara a projekt tekintetében segíteni tud a vállalkozások elérésében, az információk terjesztésében, különös tekintettel a nagykibocsátók és a megújuló energiát forgalmazó cégekre. Baranya megye egyik meghatározó vállalkozásának képviselője jelezte, hogy dolgoznak az ÜHG-kibocsátás csökkentésén, a körkörös gazdaság jegyében alternatív tüzelőanyagokra térnek át, ennek tapasztalatait szívesen megosztják a jövőben. A fórumon elhangzott, hogy a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem fontosságának tudatosítását már az általános iskolákban kell megkezdeni, mivel a gyermekek alkalmazkodóképessége jobb, korukból fakadóan könnyebben befogadják az új információkat és szemléletet. Emellett megemlítésre került a háztáji gazdálkodás eltűnésének problematikája, valamint a saját és az import termék fogyasztása közötti döntés esetében a költséghatékonyság szempotja.